Információk munkálatainkról

A gallyazás beavatkozás a fa életébe, habitusába, de a villamos energia hálózat biztonságos üzemeltetése érdekében elkerülhetetlen feladat. Gallyazásnak nevezzük a szabadvezeték-hálózatok mentén lévő fák és bokrok ágainak, gallyainak eltávolítását. Azért van rá szükség, mert a vezetéket megközelítő hajtások, ágak balesetet (áramütést), illetve hosszabb-rövidebb áramkimaradást okozhatnak.

A biztonsági övezethez kapcsolódó értelmező rendelkezéseket a vonatkozó jogszabályok, így a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET) és a villamosművek, valamint a termelői, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről szóló 2/2013. (I. 22.) NGM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) tartalmazza.

A vezetékek biztonsági övezetének terjedelme:

A GKM rendelet 7.§-a szerint a föld feletti vezeték biztonsági övezete a vezeték névleges feszültségétől függően a vezeték mindkét oldalán, a szélső nyugalomban lévő áramvezetőtől vízszintesen és nyomvonalunkra merőlegesen mért függőleges síkokig terjed.

A növényzet és a vezeték közötti legkisebb távolságok
A legkisebb távolságok az MSZ 1585:2012 szabvány A táblázatában a vezeték feszült-ségszintjétől függően rögzített veszélyes közelség távolságaiból kiindulva, megnövelve a munkavégzés ergonómiai tényezőivel (szerszám, emberi tényezők) vannak meghatározva.
A legkisebb távolságok nyugalomban lévő, zúzmara és jégterhelés nélküli vezetékek és nö-vényzet mellett értendők. Ettől eltérő környezeti hatásokat minden esetben külön figyelembe kell venni és szükség esetén a megadott legkisebb távolságokat növelni kell!
Csupasz és burkolt vezetékek fölött növényzet, feszültségszinttől függetlenül nem maradhat.
A növényzet – különösen a fák, magasra növő bokrok vagy ezek ágai, lombja, gallyai, egyéb részei - az áramvezetőket az alábbi távolságoknál jobban nem közelíthetik meg:

Kisfeszültségű (0,4 kV-os) csupasz hálózat esetén: a vezetéktől mért 1,25 méteres távolság.

A kisfeszültségű csupasz szabadvezeték biztonsági övezetében a gallyazást az ábrának megfelelően úgy kell elvégezni, hogy a vezeték környezetében lévő fák, magasra nőtt bokrok ágai az éves növekményt is figyelembe véve az áramvezetőket alulról és oldalirányban 1 méternél jobban, felülről pedig egyáltalán ne közelítsék meg. (A biztonsági övezetről szóló rendelet szerint azok a fák, amelyek kifejlett állapotukban elérik a vezeték biztonsági távolságát (1 m), nem hagyhatók meg. Az alsó gallyazási zónahatár ezért csak a biztonsági övezeten kívülről benyúló ágakra értelmezhető.)

kisfeszültségű csupasz szabadvezetékes hálózatok:

• belterületen és külterületen a biztonsági övezet terjedelme vízszintes irányban a szélső vezetőtől mérve 1 méter.
• ezen biztonsági övezeten belül a fák, fasorok, bokrok, mezőgazdasági kultúrák magassága max. 4 m lehet
• a hálózat oszlopainál, azok külső alkotójától mért 1 m-en belül biztosítja a gallymentességet, az oszlop mászhatóságát.

kisfeszültségű szigetelt szabadvezetékes hálózatok és csatlakozó vezetékek

• az MSZ 151/8 szabvány előírásainak megfelelően a vezeték a fák ágai között is áthaladhat, de hozzá nem érhet.

Középfeszültségű (1-35 kV-os) hálózat esetén: a szélső vezetőtől oldalirányban mért 5-5 méter. 1-35 kV névleges feszültségszint között 5-5 méter.

középfeszültségű csupasz szabadvezetékes hálózatok:

• a biztonsági övezet terjedelme vízszintes irányban a szélső vezetőtől mérve 5 méter.
• ezen biztonsági övezeten belül a fák, fasorok, bokrok, mezőgazdasági kultúrák magassága max. 4 méter lehet
• a biztonsági övezetben ki kell vágni minden olyan fát, amely legkedvezőtlenebb kidőlése esetén a legalsó vezetőt elérheti.
• a hálózat oszlopainál, azok külső alkotójától mért 1 m-en belül biztosítja a gallymentességet, az oszlop mászhatóságát.

Nagyfeszültségű (100-200 kV-os) hálózat esetén a nyugalomban lévő szélső fázisvezetők függőleges vetületétől számított 13 – 13 m-es távolság. 100-200 kV névleges feszültségszint között 13-13 méter.

• A biztonsági övezet terjedelme külterületen és belterületen egyaránt, vízszintes irányban a szélső vezetőtől mérve 13 m.
• A biztonsági övezetben ki kell vágni minden olyan fát, amely legkedvezőtlenebb kidőlése esetén a legalsó vezetőt elérheti.
• A távvezeték alatt elhelyezkedő fák a legalsó vezetőt 2 m-nél jobban nem közelíthetik meg.
• Telepített gyümölcsösök és más mezőgazdasági kultúrák legnagyobb magassága 4 m lehet, de a vezetőktől mért legkisebb távolság 3 m kell, hogy legyen.
• Az oszlopok lábai között, illetve a lábaktól kifelé mért 1 m távolságban nem lehetnek fák, bokrok.

Felhívjuk a figyelmét, hogy ha az ingatlan tulajdonosa gallyazási kötelességét nem teljesíti, az áramszolgáltató a közcélú villamosmű működtetésének törvényben előírt kötelezettsége miatt (2007. évi LXXXVI. törvény) a veszélyt saját költségén el kell, hogy hárítsa, amely munkálatok elvégzését az ingatlan tulajdonosa (kezelője) tűrni köteles.

A gallyazási munkát a DÉMÁSZ zRt vállalkozásba adta olyan vállalkozásoknak, melyek  rendelkeznek megfelelő szakértelemmel, kellő gyakorlattal, szaktudással és a szükséges felszereltséggel. A végeredmény azonban nem feltétlenül ugyanaz, mintha azt a fa tulajdonosa végezné el, hiszen az áramszolgáltatónak érthető módon a biztonságos üzemeltetés és a legkisebb költségráfordítás az érdeke.

A szabadvezeték alatti gallyazás során csak a védőtávolságban benőtt ágak eltávolítását végezzük el, a fa többi részének egyébként indokolt metszését, ritkítását nem. Ezért célszerű, ha a gallyazási munkát a fa tulajdonosa végzi el.

Erdőnyiladék tisztítás

A nagytávolságú villamos energia átvitelt szolgáló távvezetékek nem ritkán erdőt kereszteznek. Az erdőben haladó távvezetékek biztonságos üzemeltetése érdekében erdőnyiladékot szoktak kialakítani. Szélességét szabvány írja elő, a nyiladékban a fák magassága korlátozva van. A nyiladékot időről időre meg kell újítani, hiszen az erdő növényzete igyekszik azt benőni.

A biztonsági övezetben lévő, mindazon fákat ki kell vágni, nyiladéktisztítással el kell távolítani, melyeknek teljes kifejlődése veszélyezteti a hálózatot. A fákat a talajszinten kell elvágni.

A jogszabályok alapján, a gallyazáshoz hasonlóan, itt is elsősorban a tulajdonos, kezelő (erdőgazdálkodó) feladata az erdőnyiladék tisztítása, ha nem végzi el, a munkát az áramszolgáltató jogosult elvégezni, elvégeztetni. Az áramszolgáltató az erdőnyiladék tisztítási munkát is vállalkozásba adta. A gallyazáshoz hasonlóan itt is jól felszerelt, tapasztalt, szekértelemmel bíró vállalkozások kapnak megbízást.

Az erdőnyiladékok talaja általában jó termőképességű, többféle célú hasznosítása is lehetséges, pl.: vadgazdálkodás számára takarmánytermesztés. Ilyen irányú tevékenységekkel elérhető, hogy a nyiladéktisztítás ne csak egy kötelezettség, hanem a gazda számára is előnyös legyen.

Az erdő fontos élőhely is, különböző növény –és állatfajoknak ad otthont. Így van ez az erdő részét képező nyiladékokkal is, ezért nagyon fontos, hogy ha lehet, gazdaszemlélettel is bíró erdőgazdálkodó végezze el a nyiladéktisztítási munkát.

Gyakran ismételt kérdések:

Mikor van a vezetékhez túl közel a növényzet?

• Kisfeszültségű csupasz hálózat esetén 1,25 m
• Középfeszültségű (1-35 kV-os) 2 m, nagyfeszültségű (120 kV-os) vezeték esetében 4 m távolságot kell tartani a legkedvezőtlenebb esetben is (pl. az ágak szélviharból vagy jegesedésből származó lehajlásánál).

A növényzetet olyan állapotban kell tartani, hogy a következő gallyazásig – a növekedést is figyelembe véve – ezek a távolságok biztonságosan meglegyenek.

Mikor kezdi meg az áramszolgáltató megbízottja a munkáját?

Az áramszolgáltató megbízottja az érintettek értesítése mellett folyamatosan végezheti az üzemeltetését veszélyeztető növényzet eltávolítását. Ennek ellenére belterületen (lakott terület) a váratlan események kivételével igyekszünk a vegetációs időszakon kívül végezni a munkánkat. Az ingatlantulajdonosoknak a Voice Center áll rendelkezésére ahhoz, hogy a vállalkozásunkat értesítsék arról, hogy a munkát maguk fogják elvégezni.

Szabad-e növényt ültetni villamosvezeték alá?

Fontos tudnivaló, hogy a biztonsági övezetben tilos olyan fát telepíteni, amely a vezetéket veszélyezteti. Amikor fát ültetünk, mindig gondolni kell a fa végleges formájára, méretére, vagyis arra, hogy a fa néhány év múlva megnő, sokkal nagyobb lesz. Inkább olyan helyre telepítsük, ahol hosszabb távon sem zavarja a vezetéket, illetve ahol a vezeték hosszabb távon sem fogja a fa életét megnyomorítani. A szabadvezeték alá csak olyan fafajták ültetése célszerű, melyek kifejlett koronamagassága nem éri el a vezeték biztonsági övezetét.

Ebben az esetben a gallyazás gyakorisága és mértéke jelentősen csökkenthető, esetlegesen teljesen elhagyható.

Gyümölcsfa telepítése:

Gyümölcsfák közül vezeték alá nem javasoljuk a magasra növő diót, mandulát, cseresznyét, meggyet, szilvát, almát, körtét, sárgabarackot. Ezek közül törpe alanyra oltott változatban ültethető például az alma, a körte, a meggy. Fajtától függetlenül választható az őszibarack, birs, illetve a cserjék: ribizli, köszméte, josta, stb. A mogyoró nem javasolt, mert ugyan bokor alakban ismert, de szerencsés körülmények között akár 6-7 méter magasra is megnőhet.

Szabadvezeték alá ültetésre javasolható, alacsony növekedésű díszfafajták:

• Acer campestre “Nana” – gömbkoronájú mezei juhar
• Acer platanoides “Globosum” – gömbjuhar
• Acer gimnala -
• Acer tataricum – tatárjuhar
• Catalpa bignoides “Nana” – ernyőskoronájú szivarfa
• Cerasus mahaleb – sajmeggy
• Cerasus serrulata ‘Kanzan’ – díszcseresznye
• Cerasus serrulata ‘Pink Perfection’ – díszcseresznye
• Cerasus serrulata ‘Shirotae’ – díszcseresznye
• Cercis canadensis – júdásfa
• Cercis siliquastrum – júdásfa
• Crataegus laevigata “Paul’s Scarlet” – pirosvirágú galagonya
• Crataegus laevigata ‘Plena’ – fehérvirágú galagonya
• Crataegus laevigata ‘Roseoplena’ – rózsaszínvirágú galagonya
• Fraxinus excelsior “Nana” – gömbkőris
• Fraxinus ornus “Mecsek” – mecseki virágos kőris
• Koelreuteria paniculata – csörgőfa
• Laburnum anagyroides – aranyeső
• Laburnum x watereri ‘Vossii’ – aranyeső
• Magnolia kobus – liliomfa
• Malus x adstringens “Hopa” – díszalma
• Malus baccata “Street Parade” – bogyós díszalma
• Malus x purpurea “Eleyi” – pirosvirágú díszalma
• Morus alba “Nana” – törpe eperfa
• Prunus cerasus “Umbraculifera” – gömbmeggy
• Prunus fructicosa “Globosa” – gömb-csepleszmeggy
• Robinia hispida – rózsás akác
• Robinia luxurians – mirigyes akác
• Sorbus aria – lisztes berkenye
• Sorbus borbásii – Borbás-berkenye
• Tilia tomentosa “Bori” – kiskoronájú ezüst hárs
• Tilia tomentosa “Teri” – kiskoronájú ezüst hárs

(Forrás: Schmidt Gábor-Varga Gábor: Famutató)